december 31, 2015

Kazár örökségünk, a sztyeppei-lovas menóra

Megszaporodtak a kormányzati hírek Makovecz (Ál-Szent) Imre kanonizálásáról, egykori műterme mauzóleummá alakításáról, stb. Bebalzsamozásról, vagy test-ereklyék kialakításáról még nincs szó, de semmit nem zárhatunk ki. A milánói menórás világkiállítási pavilont ugyan csak tanítványai, követői tervezték, azonban illik a Mester szenvedélyes filoszemitizmusához, hogy a menóraház eredetijét, mint ősi ungarische szittyamagyar lovashagyományaink jelképét Szőcs Géza Karcagon tervezi újraépíttetni. Magyar Menórából, mint Árpád-apánk címeréből azonban sosem elég, ezért más magyar vidékek is részesülhetnek majd a replikáiból. A menórás honfoglalás / kohn-foglalás szögletes emblémája a lehető legrangosabb, ugyanis formája magától a nagy Majmonidésztől származik...

augusztus 28, 2015

Szefira-szökőkutak Makótól Milánóig

"A sámándobra rajzolt életfa-motívumban víz áramlik,
éjjel fény árad belőle."
A menórás milánói (ál-)magyar pavilont fikázó ballib írások között az Index egyik cikke öntudatlanul felcsillantja az építmény burjánzó szimbolikájának egyik judaista-kabbalista elemét. Ez csakis tudatlanságból történhetett, mert e cikk társaihoz hasonlóan gondosan mantrázza a tervezők által eredetileg megálmodott (és a kivitelezéssel eléggé elsikkasztott) szimbolika "szittya", "hátrafelé nyilazó" jellegét, következetesen letagadva a szemkiütően zsidó eredetet. Az Index cikkírója talán fegyelmit kockáztatva mutat rá annak szimbolikus jellegére, hogy a következetesen csak "életfának" nevezett menórák az eredeti tervek szerint speciális szökőkutak is lettek volna. A Milánóba szánt (végül nem megvalósult) szimbolikus-rituális szökőkút nem egyedülálló a Makovecz-holdudvarhoz tartozó tervezők gyakorlatában. Néhai Mesterük egy gigantikus szökőkutat tervezett a makói Hagymatikum-fürdő központi bálványa gyanánt, ami éppúgy a kivitelezés nehézségei miatt "száradt ki", mint tanítványai milánói utánzata. Maga Makovecz Imre hasonlóan kitüntetett helyre tervezett (eleve szárazon?) egy hasonló elemet a még megépítésre váró főmű, a felső-krisztinavárosi "Szentek és Kárhozottak Templomába". Az okkultista álépítész szekta vonzalma e szökőkúthoz  nem véletlen: a megjeleníteni kívánt tartalom a kabbala legfőbb szimbóluma, a menóraként és szökőkútként egyaránt ábrázolt szefira-fa.

július 31, 2015

Makó irigy démona


Fejetlenség a Nemzet Vakolójának makói emlékműve körül - és belül...

Sajtóhírek szerint erősen megosztja a Makovecz-épületekkel egyik legnagyobb fokban sújtott város, Makó lakosságát a Mesternek szánt emlékmű terve, mely bírja a Makovecz-család támogatását. A fotelben ülő fej nélküli szárnyas alak szobrának terve Makovecz Imre saját rajza alapján készült. Megépítése tervét még az előző, szocialista polgármester, az álépítész makói építményeinek megrendelője hagyta jóvá, a helyi civiltársadalom lázadozik a terv ellen, a város új fideszes vezetése viszont őrlődik, mert nem mer nyíltan ujjat húzni az Orbán néhai rituális udvari építészének kultuszát építő befolyásos körökkel. Az elégedetlenkedő civilek bizonyára nem is tudják, hogy miért vannak olyan rossz érzéseik a projekt kapcsán, de ellenkezésük ép lélekre utal. A terv alapjául szolgáló rajz ötletadója egy démon a szabadkőművesség számára alapvető fontosságú Salamon-legendakör pokoli részéből...

július 27, 2015

Nikos A. Salingaros: Az új Akropolisz Múzeum (2004)


Kezembe akadt egy régebbi fordításom Salingarostól, korunk egyik legérdekesebb építészet-teoretikusától, aki természettudományos építészetelemzéseivel segít megértetni többek között azt is, miért szélhámosság Makovecz Imre és szektája álépítészete. (Bár név szerint vele tudtommal még nem foglalkozott.) A harcias, szenvedélyes írás még 2004-ben jelent meg, az építményszörny építésének elkezdése előtt. Azóta az objektumot annak rendje-módja szerint belerondították Athén városképébe, az Akropolisz tövébe, a modernisták mindig élvezettel gyalázzák meg a saját anyjukat. (A rituális vérfertőzés a felforgató, világpusztító forradalmi ideológiák és mozgalmak logikus velejárója.) Az ügy egyúttal egy apró adalék a jelenleg zajló, és még bizonyára nagyon kezdeti fázisában tartó görög válság okainak megértéséhez is. A nemzetközi bankszterek és a hazai komprádorelit olajozott együtt-ámokfutása keretében a bőséges szociális juttatások mellett olimpiára, modernista betonmúzeumokra és hasonló látványberuházásokra költötték a hiteleket, utánunk az özönvíz jelszóval, de erre az özönvízre ez esetben alig tíz évet kellett várni...

Közben egészen véletlenül rábukkantunk a magyar Országház e blogon korábban kipellengérezett új látogatóközpontja betonbrutalista dizájnjának egy félreismerhetetlen mintaadójára!

Salingaros a részben óhazájának szánt publicisztikában bevetette azt a muníciót is, hogy ostoba kivagyiság, nemzeti önbizalomhiány és szélhámosság neves külföldi (ál)építészre bízni a görög örökség szivébe épülő létesítmény tervezését. Mi ezen a blogon azt tehetjük hozzá Makovecz, Finta és sok tanítványuk műveit elnézve, hogy álépítészből a hazai semmivel nem jobb, illetve, ha a marketing egyik húzása a szélhámos termék és szélhámos tervezője eladására az, hogy ez szuper, mert külföldi, a másik logikus trükk épp az ellenkezője: ettől élvezz el, mert ez MAGYAR!!! (Vagy görög, stb, attól függ, épp melyik piacon dolgoznak a szakik.) A politikai marketinghez hasonlóan, ahol a boldog (?) "meleg"házasságban élő zsidó Finkelstein "konzervatív" megbízóit arra biztatja, hogy a zsidók és a homoszexuálisok ellen kampányoljanak, mert az ő szavazóik arra harapnak, a szélhámos álépítészeti terméket az eladhatóság kedvéért hol a "KÜLFÖLDI", hol a "HAZAI" jelszavakba csomagoló szakemberek is ugyanazok. Csak egy világromboló értelmiségi-csőcselékünk van...

június 14, 2015

Viktor és Imre vezet az új világba - avagy a Nagy Páholypaktum


Hogyan lett Makovecz rituális udvari főépítész és hogy válhat(ott) a rezsim Bálványává?

Senki nem lepődik meg azon, hogy a minap újra (nem először) bedobták Makovecz állami kanonizálásának újabb lépését, a "Magyar (ál-)Szent" monumentális, arcképét is tartalmazó emlékművének az ország egyik kitüntetett pontján való elhelyezését. Jól illik ez a korábbiak, "az életmű nagy alkotásainak" műemlékké nyilvánítási terve, a "fiókban maradt  nagyszerű tervek", köztük a krisztinavárosi Kárhozottak Temploma megépítéséért való lobbizás és az építési szabályzat makoveczi stílusú átszabási tervezete sorába. Magától értetődőnek (ha indokoltnak persze nem is...) tűnik ez a kultusz azok után, hogy Orbán Viktor személyesen búcsúztatta temetésén az építészt, aki halála előtt a (több mint) miniszterelnök rituális udvari főépítészévé vált, nevét adva a felcsúti szakrális létesítmények terveihez. (A tényleges tervezést tanítványaira hagyva.) Makovecz pedig élete alkonyán Orbánnak egyenesen kozmikus megváltói funkciót tulajdonított. (Viktor és Mihály vezet az új világba – mondja Makovecz Imre építész, Hetek, 2009. május)

Aki ezek után azt hiszi, hogy ez a kölcsönös adoráció töretlen volt azóta, hogy a két közszereplő sok éve kapcsolatba került egymással, és hogy kölcsönös, őszinte tiszteleten és rokonszenven alapult, azt megtévesztette az utóbbi néhány év propagandája által kreált látszat. Valójában épp a felcsúti fociszentély körüli keresztapaságban kicsúcsosodó udvari építész szerep elnyerése előtt egy néhány éves "mosolyszünet" árnyékolta be kettőjük viszonyát, ennek magyarázata pedig titkos páholyok világába vezet...

Hamis PR-mosolyok a Polgárok Házában, 2004

június 10, 2015

A Clark Ádám téren magasodhat a Nemzet Bálványa


Tűrhetetlen, hogy a Nemzet Kőművesének még nincs emlékműve idefenn, miközben már elég rég elfoglalta méltó helyét odalenn, a Magyar Agarthában! Hű vakolókanálhordozója és barátja, Melocco Miklós, valamint utóda a Magyar Művészeti Nagypáholy (azaz A Templom) élén, Fekete György készek rövidesen pótolni a mulasztást. Meloccó azt állítja, hogy terve a nullás kilométerkő helyére állítandó, Makovecz monumentális arcképével díszített toronyról és az öt jegenyefáról bírja Orbán Viktor és Tarlós István támogatását. Csak egy renegáttá lett méltatlan tanítvány akadékoskodását és esztétikáért aggódó művészlelkek nyílt levelét kell figyelmen kívül hagyni, és állhat a torony. Vagy az utóbbiak észrevételét esetleg figyelembe véve a torony-forma helyett lehet az emlékmű még jobb, a Mester szellemiségét kifejezőbb is:

Indulás a Clark Ádám tér felé


július 18, 2014

A betonbrutalizmus reneszánsza a magyar Országházban is

Ez a bejegyzés igazából nem Makoveczről szól, csak azért kerül ide, mert ez az egyetlen építészeti-urbanisztikai témájú blogom. De hogy neve legyen a gyereknek, természetesen bele tudom keverni Makoveczet is! :-)

Az okkult témától most eltekintve, az egyik fő ok, ami miatt Makovecz, akire a 80-as években még én is  reménykeltően figyeltem fel, átverte a közönséget a modernizmus meghaladását és a magyar (népi) építészeti hagyományhoz való visszatérést hirdető 80-as évekbeli retorikájával. Később aztán el is hagyta ezt a retorikát és kimondottan gyalázkodó megjegyzéseket is tett a "népieskedésre", mint idéztem korábban, de azt azért eltűrte, hogy a dumát komolyan vevő tanítványai például a katasztrófák utáni újjáépítések keretébben alkalmazzák ezt a programot, tűrhető eredménnyel.  (Ha persze nem is kiválóval, de voltak külső korlátok is, meg persze a Főnök érdeklődésének hiánya miatt nem a hagyomány színvonalas felélesztéséhez szükséges tudás megszerzésére fordították az organikusok erőforrásait.) És persze a szokott módon eltűrte, hogy tanítványai e valóban jó irányba mutató munkáit is neki tulajdonítsa a személyi kultuszát fenntartó PR-iparág.

Az "organikus" (álorganikus) iskola és Guruja legfőbb mulasztása és bűne a modernizmus-posztmodernizmus kapcsán az, hogy elpazarolták a lehetőséget, amely valójában a gengszterváltás ELŐTTI évtizedre már javában kínálkozott: hogy a közvélemény és meghatározó értelmiségi rétegek totálisan megcsömörlöttek a mindent agyonbetonozó-elsivárító, a régi építészeti örökséget szőnyegbombázó modernizmustól és rengeteg alulról jövő kezdeményezés volt az emberibb építészethez való visszatérésre , a 89 előtti évtizedben is. A 89-es fordulat a házgyárak leállásával és a korábbi rezsim ideológiájának teljes tekintélyvesztésével még fokozta a tradíció újjáélesztésének lehetőségét. Ennek programját, vagy ami akkor annak tűnt, verbálisan legismertebben (mert már működött a PR-gépezete) épp Makovecz és köre képviselte akkoriban. Sajnos teljesen hamisan, mint később kiderült, mert őt a pokoli okkult jelképek karikatúraszerű elhelyezése érdekelte már akkor. És a téma iránt alaposabban érdeklődők a szekta saját Országépítőjében olvashatták, hogy az álorganikusok nagyon is tudatosan számontartják, hogy okkultista gyökereik teljesen azonosak például a Bauhauséval. Később pedig az érdeklődő kevesek láthatták, hogy Makovecz és a dekonstruktivista bűnöző Frank Gehry milyen meghatottan ölelgetik egymást Pesten.

"Öleli, csókolja a Gehryt, akit nagyon szeret"
A puszipajtás Gehry egyik gaztette a sok közül:

"Lou Ruvo Agyegészségügyi Központ, Las Vegas"
Egyrészt akinek ez tetszik, az megérdemli, hogy bekerüljön ebbe a gyógyintézménybe, másrészt a nihilista filozófián alapuló dekonstruktivizmus egyértelműen egy tudatos támadás az emberi épelméjűség ellen...

Tehát Makovecz egy percig nem gondolta komolyan az embereket, a társadalmat kiszolgáló jó öreg hagyomány felélesztését, folytatását,  az ő ámokfutása a hagyományos épületeket, városi szövetet letaroló beton-brutalizmussal és a világszétverő, agyrobbantó dekonstruktivizmussal közös szellemi gyökerű. És persze ez megjelenik magának Makovecznek és tanítványainak is a nyers betonfelületek iránti vonzalmában is, lásd a Betonovecz c. bejegyzést és az egykor a legmakoveczistább tanítványnak tartott Ekler Dezső aljas Hitler-bunkereit, amit például történelmi borvidékekbe rondít bele perverz élvezettel. Aki egy misztikus rangú magyar borvidéket gyaláz meg ilyen betonszörnyeteggel, az olyan, mintha az anyját becstelenítené meg. Jellemző, hogy az irányzat szellemi gyökeréül szolgáló nihilista-kabbalista felfogás egyik legtipikusabb, az Isteni Rend elleni lázadást kifejező szimbóluma mindig is az incesztus volt...

Ekler Dezső ( egykor a leghivatottabb Makovecz-tanítvány): Pezsgőérlelő, Somló

Hogy a modernizmus elleni retorikát magának első helyen kisajátító Makovecz-szekta valójában nem gyakorolta a modernizmus által megsemmisíteni szándékozott valódi emberi építészeti hagyomány felélesztését, azért különösen nagy bűn, mert a 89 előtti és körüli tekintélyvesztésből a betonbrutalista banda elég gyorsan magához tért, és nem utolsó sorban Makoveczék szabotázsa miatt (ahogy pl. a legyek szaporodása ellen a ravasz tudósok steril hímeket bocsátanak ki, akik kiszorítják a potenseket) újra arcátlanul belerondítják betonszörnyeiket a közösségi terekbe, a hazába, a világba. A társadalom 89 előtti és körüli, aktív cselekvést szülni képes kollektív utálata a betonbanda iránt eloszlott, fásultságba hanyatlott. Megint olyan arogánsan lenyomhatják a torkunkon a Szépség meggyalázására szánt nyers betonfelületeiket, mint a modernizmus fénykorában.

Az aktuális példa elvileg nem tartozik a legdurvábbak közé, mert nem igazán látványos közterületen található, viszont ezzel szemben a haza és a magyarság egyik legszimbolikusabb épületében, a magyar Országházban épült. És egy részben kihagyott lehetőség, mert az Ország Házába korábban belerondított, a diktatúrát jelképező funkciójú betonkocka (Rákosi-kori lehallgatóközpont) elbontásával felszabaduló helyet foglalta el méltatlanul. Elkészült az Országház új földalatti látogatóközpontja. A betonbrutalizmus mai pozícióiról sokat elárul az új létesítményt bemutató egyik cikk mondata:
"Az egyelőre üres kiállítótérbe lépve olyan érzésünk támad, hogy a magasztos intézmény lehetne akár egy trendi minimalista berlini technóklub is."
Nem túlzás, simán lehetne:


A legdurvább azonban az új látogatóközpont kiállítóterme, ahol az üvegtetőn keresztül a fentebbi részekkel ellentétben közvetlenül látszik a régi, patinás épület:


Ha nem szabotálták volna el az álruhás nihilisták a modernizmus tekintélyének megrendülése idején a hagyományhoz való visszatérést, ezt az üvegtetőt az Országház építészeti stílusához illeszkedően lehetett volna megépíteni. Az épület építésének időszakában, illetve már korábban is a 19. század második felében Európa-szerte számtalan szépséges üvegtető készült kiállítócsarnokok, pályaudvarok, kastélyok, villák télikertjei, vagy áruházak, bevásárlóudvarok számára.

Elég lesz most egyetlen hazai példa, mely néhány évvel az Országház átadása után készült Budapesten, tehát annak közvetlen kortársa, a Párisi Udvar szépséges üvegtetőzete:


De magának az Országház-épületnek az eredeti megoldásai is nyújtanak mintát, illetve ízelítőt abból, hogy milyen igényesen oldották meg akár a szellőzőrendszer légaknáinak fedését is:


Züllött korunk névjegyeként jött a bunkó betonrács...

Makoveczék elszabotálták, tehát a Feladat ránk vár, az emberszerető, és az Isteni Rendet, a Teremtés Művét  elfogadó, a Szépet és Jót szerető normális építészeti Hagyomány felélesztése a mi dolgunk!

június 05, 2014

"Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok."


A Makovecz-iskola és a gnosztikus világpusztítási program

Az Építészfórum.hu-n válaszolt Ertsey Attila építészkollégái kritikáira és támadásaira a milánói világkiállítási pavilon ügyében. Nem is kell ragozni, hogy a hivatalos nyilvánosság e szakmai terében nem jelenhet meg a "menóra" szó sem a kritikusok, sem a védekezésre kényszerült építész részéről. Ennek ellenére nem várt mélységben leplezte le a tervezők szellemi-spirituális (és talán szervezeti???) hátterét a támadások célpontjában magát pellengéren levőnek, űzött vadnak érző tervező.

Most se törődjünk a látvány-pályázaton első helyezett, szintén, de másképp vacak Malom-tervvel és a mellette, illetve tervezői mellett kiálló építészekkel. Számunkra a lényeg, hogy Ertsey Attila a szakmán belüli földhözragadt nyűgökkel való foglalkozás után a lehető legnyíltabban odapörköl kritikusainak, a földi életükhöz ragaszkodó, a magasabb szellemi szférákról mit sem tudó percemberkéknek:
"Egy régi, intellektualizmusba dermedt világ döglődik, egy háború küszöbén. Ahelyett, hogy erről beszélnénk, és egy élhető jövő alapjait kezdenénk lerakni, egymást gyalázzuk, alázzuk, mintha ez lenne a legfontosabb. Mintha a jövő egy kis szeletét időnek előtte megidéznénk. Bellum Omnes Contra Omnes. Mindenki háborúja mindenki ellen.

Az Alakor arról az élhető jövőről szól. Dadogva, bumfordian, amatőr módon, szakmaiatlanul. De szól. Én azt hiszem, megértettem valamit belőle, ezért vállaltam, hogy egy nemépítésznek segítek. Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok. S ami marad belőle, az nem stílusok, trendek, hanem valami, ami az életet menti át. Egy búzaföld egy sámándob közepén. Tök abszurd, nem?"
Világégést terveznek Izrael Jelében

május 31, 2014

Marranó Mágusok a Milánói "Magyar" Menóra mögött


Korábbi bejegyzések a témában:


A menórás magyar világkiállítási pavilon ügye keltett néhány cikket a magyar médiumokban, de ezek zöme meg sem említi a judaista szimbolikát, illetve következetesen "ősmagyarkodónak" hazudva támadja a tervezett építmény jelképeit. A többség a teljesen érdektelen kérdésre koncentrál, hogy miért nem az első helyezett pályaművet építik meg. Az első helyezett "malom"-terv nem magyarellenes szimbolikájú, de a modern építészszakma általános tévútját, alkalmatlanságát ez is jól kifejezi. A menórák jelenlétét egyelőre csak egy-két radikális jobboldali médium veti fel, pl. a kurucinfó cikke: Korai volt az öröm: a zsidó Szőcs Géza szembeköpött mindenkit: a szavazás és a korábbi döntés ellenére mégis a "menórás" pavilont építik fel Milánóban


május 25, 2014

Magyar pavilonba magyar menórát!


Sajnos beigazolódott rossz sejtelmem, amit korábbi, "A Menóra leigázza a Kettőskeresztet - "Magyarország arculata" a milánói Expón" című bejegyzésemben írtam: "A Sárkány-Ertsey terv második helyezése nem jelenti azt, hogy a megépítendő magyar pavilonra nem kerülhetnek óriási menórák, mert Szőcs Géza a sajtótájékoztatón jelezte, hogy az építtető nem köteles az első helyezett koncepciót megvalósítani..."  A magasságos kormányzati zsűri épp így döntött, tehát hazánkat a gigantikus kék menórák képviselik majd a jövő évi világkiállításon:


Építészfórum.hu: Expo 2015 Milánó - Sárkány Sándor és Ertsey Attila terve valósul meg



május 13, 2014

Szakállas Nő, Androgyn Jézus, Makovecz Imre


(A profilok átfedése miatt ez egy közös, illetve dupla bejegyzés a Kitalált Újkor és az Ördögűző blogon. Mondhatnám, hogy a "Coincidentia Oppositorum" jegyében, de nem mondom, mert a két blog természetesen nem ellentétes egymással.)

Az utóbbi napokban kontinens-szerte nagy érzelmi hullámokat vet a közvéleményben a Szakállas Nő "európai víziója". A Conchita Wurst győztes produkciója alapját képező "szakállas nő" imázselem valójában nem egyedülálló, inkább egy tipikus divattrend része manapság. Például a lengyel közönség épp az idei Eurovízió Dalfesztivál előtt láthatta a "Sztárban sztár" showműsor helyi változatát a Polsat TV-csatornán "Az arcod ismerősen hangzik" címmel. A ballib kultúramanipulációk ügyében nyitott szemű konzervatív néző egyből arra gyanakodhatott, hogy a produkciók jókora részében azért játsszák a női szerepeket férfiak és a férfi szerepeket nők (elvileg sorsolás alapján), mert a program valójában része a genderideológia ügyesen burkolt propagandájának.

Meglepő (vagy nem), de a lengyel kiadás döntőjét idén április 26-án, két héttel az Eurovízió előtt Katarzyna Skrzynecka egy (félig) Szakállas Nő produkcióval nyerte:

a lengyel szakállas nő is győzött

"Conchita Wurst" arca vízszintesen oszlik férfi és női elemekre, Skrzyneckáé pedig függőlegesen. ( Az utóbbié elvileg azért, mert egymaga énekelte Sarah Brightman i Andrea Bocelli duettjét, de ez csak ürügy volt a hímnős megjelenéshez.) Általános nézet, hogy "Conchita" imázsának része a Jézus-gúnyoló blaszfémia is. Nem hangozhat meglepetésként, hogy a globális tudatipar láthatóan összehangolt androgyn, hímnős szimbolikus produkcióinak is okkult alapjai vannak. De hogy kerül a "szakállas nő" témába Jézus és mi köze ehhez Makovecz Imrének?

május 09, 2014

Út a Piramisok Városába


avagy Makovecz Imre, Aleister Crowley (666) Legjobb Magyar Tanítványa - 2.


Szily László: Ezt láttam I. Orbán Ramszesz csodás piramisában című írásában ragyogóan beletrafált a "piramis" hasonlattal egy bizonyára általa sem sejtett dologba. A köznyelvben és I. Orbán Ramszesz (netán Hórusz?) udvarában Makovecz-stadionnak nevezett létesítményt Schmitt Pál szívbaj nélkül nevezte Szentélynek a megnyitóbeszédben, de ha még kevésbé lettek volna gátlásosak, a stadiont "spirituálisan megtervező" Makovecz szellemében igazán piramis formájúra is építhették volna! Nem lett volna történelmi precedens nélküli, hogy egy szentély funkciójú piramis tövében rituális labdajátékot játszanak, gondoljunk például a maják hasonló létesítményeire és szent sportjára.

 Jobboldalt a VIP-páholy, Chichén Itza
Piros lap helyett lefejezés volt!
Maja "Pancho Aréna" piramisa, Chichén Itza

A néhai Mester és iskolája életművében olyan mennyiségben sorjáznak a piramisok, hol szárnyasan, hol szárnyatlanul, hogy az nyilvánvalóvá teszi e szimbolikus építményfajta központi jelentőségét a makoveczi Templomépítő Szekta okkult világképében.

április 22, 2014

Betonovecz


Makovecz Imre szektahívei egyik leggyakoribb állítása néhai Mesterükről és iskolájáról, hogy "beton nélkül is tud építeni, organikus anyagokból, fából-földből építkezik". A szektahitekre jellemző módon ennek sincs sok köze a valósághoz. A Puskás Akadémia - Pancho Aréna nyers betonfelületei az (ál)"organikus" iskola régi hagyományát folytatják.

Betonrács mögé került magyar falu

január 31, 2014

Süllyed a Makovecz-hajó, menekülést fontolgatnak a Tanítványok???

Jó hírt hozott az Égigérő, Makovecz egyik legBEAVATOTTABB tanítványának, Őrfi Józsefnek a blogja, amely Ördögűzőmet is reklámozta már:

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a jelek szerint elkezdte kiüríteni a Makovecz-csapat által tervezett piliscsabai kampuszát!

Csődöt mondott az organikus szemlélet?
"Reggel felvettem egy stoppost, mint kiderült, kedves ismerős. Tőlem érdeklődött, mit tudok arról, hogy költözik az egyetem Piliscsabáról. Mondtam neki, hallottam már valamit arról, hogy lassacskán húzódnak vissza, de nem tudom pontosan. Azt mondta, nem is olyan lassan, és sorolta, mely szakokat vonták már ki a piliscsabai campusról. A dolog elgondolkoztatott, és nem csak azért, mert én is a közelben lakom, így nem érdektelen számomra, hogy mi lesz az épületek sorsa, üres kollégiumról ráadásul magam is hallottam. Ez az egyetem ugyanis építészetileg fontos kísérlet volt Magyarországon, aminek az épületeit az organikus iskola neves alkotói álmodták meg. Csődöt mondott volna az organikus szemlélet? "
A tanítvány nem tartja ésszerűnek, hogy védelmezze a süllyedő hajó tökéletességének imázsát, kár lenne vele süllyedni:
"A munkában több organikus építész is részt vett, a végeredmény pedig egy szakmailag elég vegyesen megítélhető, önmagával sem harmonikus épületcsoport lett.
Ezek között van művészi szempontból kiemelkedő értékű munka (Makovecz Stephaneuma) és van köztük vitatható megoldás is. Egyenként azért mindegyik kedvelhető, jó szándékú épület, de együtt nekem kicsit tömény az összhatás. Mindig zavart, hogy egy összetartó alkotó közösség – ráadásul közös értékrenddel – miért nem tudott hasonló épületeket létrehozni? A kérdésre ma sem tudom a választ, de a campus sorsa nem ezen múlt."
Hogy épp Makovecz Stephaneuma lenne a " művészi szempontból kiemelkedő értékű munka", az persze röhejes, hisz az egész épületegyüttes legrosszabb épülete, az egyetlen, amelynek kimondottan aljas szimbolikája van, de épp ennek kimondását ne várjuk a saját szabadkőművességére korábbi munkái kísérőszövegében sejtelmesen célozgató tanítványtól.

Az erőfeszítések ellenére nem sikerült megállítani a műemlék veszedelmes dőlését. Az életveszélyessé nyilvánítás elkerülhetetlenné vált...  :-)

A bejegyzés folytatása


január 16, 2014

A Menóra leigázza a Kettőskeresztet - "Magyarország arculata" a milánói Expón

Eredményt hirdetett Szőcs Géza, a 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar részvételéért felelős kormánybiztos, a miniszterelnök főtanácsadója a kiállítás magyar pavilonjának látványötletére kiírt pályázaton.


A díjnyertes "Malom"-ötletre kár lenne sok szót pazarolni, a világkiállítási magyar részvétel hivatalos honlapján közzétett összes terv jellemző az építészet jelenlegi helyzetére, ahol a tervezőket kimondottan taszítja, hogy valami praktikusat és eséllyel magvalósíthatót, magyarul szépet és jót tervezzenek. Az ő "kreativitás"-eszményük ezt teljesen kizárja. Az mégis megdöbbentő, hogy a döntéshozókat a díjazástól nem riasztotta vissza, hogy az "ötlet" emlékeztet a perpetum mobile abszurditását illusztráló gúnyrajzokra...


A bejegyzés folytatása

december 07, 2013

Orosz intuíció: Makovecz Lucifer kastélyát tervezte

A Gonosz felismerése független az országhatároktól.

T. Beljajeva orosz nyelvű, építészeti tematikájú blogján egy márciusi bejegyzésben foglalkozik Makovecz templomterveivel. A blog szerzője profilja szerint moszkvai és az építészettörténet, művészettörténet, illetve műemlékfelújítás érdekli.

A Nemzetközi Hírű Mester életműve templomépítészeti fősodrának ismertetését (hisz, mint kritikusai és tanítványai egyaránt emlegették, Makovecz MINDIG templomot tervezett, ha a funkció ELVILEG más volt is) eleve úgy indítja Beljajeva, hogy nem lehet kétséges, nem vevő a marketing által keltett kultuszra. A paksi templomot hátulról-oldalról ábrázoló képpel kezd, ami a mű rémisztő, de mégis valamiféle sötét esztétikájú elölnézeti képéhez képest egyszerűen ocsmány.

A blogger szerzőnőjének bejegyzéséből és a hozzászólásokra adott válaszaiból is kiderül, hogy a terveket ijesztőnek és démoninak tartja és nem helyesli, hogy a templomépítészetben is a divatokat és az építészek "kreatív kísérletezését" hajhásszák. A képek forrásai között linkeli az Ördögűző blogot is, de nem utal rá, hogy ez egy kimondottan Makovecz-űző blog.

Talán a sátánista-vádat direkt módon megfogalmazó üzenet ismerete nélkül, egyszerűen a józan ész, intuíció és a Jóság, Szépség iránymutatóit követő lélek reakciója, hogy a makoveczi templomtervek legpokolibbjainak részletes képi bemutatása után nyilván leginkább a "Szentek és Kárhozottak Temploma" képéről, de az egész életműről is Lucifer Kastélyára asszociál:

"Elnézést, de ez az egész nagyon hasonlít Lucifer Kastélyára"

Ugye, hogy hasonlít?


december 02, 2013

Nikos A. Salingaros: Az antiépítészet és a vallás

Amikor meg akarunk magyarázni egy kulturális rejtélyt: miért dobta el a világ az érzelmileg vonzó épületeket és helyettük miért fogadott el olyanokat, melyek szó szerint beteggé tesznek minket – komoly akadályokba ütközünk. Nem arról van szó, hogy az emberbarát épületek építési módszerei ismeretlenek, vagy hogy nincsenek építészek, akik ilyeneket tudnának építeni – a társadalom tudatos döntést hozott, hogy azt fogja építeni, amiket épít. Ezenfelül hatalmas energiát fordítanak az emberek meggyőzésére, hogy korunk épített környezete jó, miközben majdnem mindenki érzései ellentétesek ezzel. Egy alapvető szakadék van aközött, amit érzünk és amit mondanak nekünk, hogy éreznünk kell – vagy aminek tudomásulvételére kényszerítenek minket. E kérdések megválaszolása elvezet minket az építészetelmélettől a társadalmi hiedelmek és rendszerek témájához.

Szeretnék megvizsgálni egy gondolatot, melyet gyakran felvetnek az újtradícionalista építészek: hogy építészeti következményei tekintetében nem minden stílus egyenértékű; egyes stílusok romboló hatásúak nemcsak az épített környezetre, de a társadalom egészére is. Ellentétben a feltételezéssel, melyet korunk kultúrája lelkesen elfogad, az avantgárd nem ártalmatlan. A stílus-pluralizmus egy veszélyt rejt magában, mert kultuszokat enged be a társadalomba, és ezek a kultuszok le akarják rombolni a társadalmat.

A bejegyzés folytatása

november 21, 2013

Makovecz ifjú négerei


avagy: tiétek a meló, enyém a (kétes) dicsőség...




Számos épület, épületegyüttes öregbíti Makovecz Imre hírnevét - melyeket nem ő tervezett!

Magyar Építőművészet Online: Jövőakadémia (2011. február)
Puskás Ferenc Labdarúgóakadémia, Felcsút
"Makovecz Imre a tőle évtizedek óta megszokott módon egy ültőhelyében felvázolta a létesítendő együttes alaprajzi rendszerét és madártávlati képét – az építtetői szándék a tervezés folyamán gyakran módosult, és éppen a tervek adtak ihletet a végleges tartalom kialakításához, – és odaadta a munkát kidolgozásra egy kéznél lévő fiatalnak. A hetvenes évek közepétől mindig volt ilyen fiatal a közelében, hol munkahelyi beosztottként, hol magán mesteriskolája tanítványaként, hol a visegrádi tábor részvevőjeként, a nyolcvanas évek elejétől aztán megalakuló gmk-ja majd kisszövetkezete tagjaként, végül 1989 óta a Vándoriskola nála dolgozó építészeként. Ez a felhívás: „tessék, fiam, hozd ki belőle, amit tudsz!” azt jelenti, hogy az irányt kijelölő vázlat alapján az építésztanoncnak, ha tetszik, legénynek, végig kell rajzolnia, egyeztetnie a tervet, megrendelővel, társtervezőkkel, kivitelezővel egyezkedni és az avatásig művezetni. A mester csak akkor avatkozik be, ha valami nagyon félrecsúszik, ha meg kell menteni a munkát a kudarctól. Súlyos kettős felelősség ez: a tanítványnak avval a teherrel a nyakában kell dolgoznia, hogy Makovecz-házat tervez, azaz nem hozhat szégyent a mesterére, akinek viszont sajátjaként fel kell vállalnia a kezdő építész mélyvízben való küszködésének eredményét. A tét nagy, de a legény remekműve igazi mestert avathat.
Ez történt most kivételes minőségben Felcsúton. A feladat az akkor még vándoriskolás, azóta sikeresen diplomázott Dobrosi Tamáshoz került. Vándoriskolai jelentkezése is a szerves építészet iránti régi érdeklődésének volt köszönhető, a Műegyetemen komoly lecke volt számára az irányzat általános elutasítása, de inkább a ritkán indokolt elutasítás magyarázata, ami az épületszerkezeti megoldatlanságok, formai következetlenségek példáit általánosítva rótta fel a szerves építészet művelőinek. Dobrosi Tamás munkája lett az együttes első ütemének, a kúria Makovecz Imre által tervezett átalakításának művezetése és a két ütemben megvalósuló új épület megtervezése."
A fiatal építész azóta is folytatja a munkát az ország vezetőjének oly kedves projekten, azonban ha megkérdezzük ismerőseinket, hogy tudomásuk szerint ki tervezte a felcsúti fociakadémia és épülő stadion épületeit, vajon hánytól fogjuk válaszként Dobrosi Tamás nevét hallani?

A bejegyzés folytatása

október 25, 2013

Hórusz Kora - Makovecz, az építészet Lady Gagája


Makovecz Imre, Aleister Crowley legjobb magyar tanítványa - és Lady Gaga kollégája a nihilista show-businessben

A popzene Makovecz Imréje - okkult üzeneteket közvetít
A Makovecz Akadémia alkotmányba foglalása és rangos közművelődési intézményekkel, mint hűbérbirtokokkal való megadományozása után tovább folytatódik a több-mint-miniszterelnök udvari építészének kanonizálása, aki egy háttér-páholypaktum eredményeként nevét és megszokott látványvilágát adhatta az Erős Ember szakrális fociszentélyének tervezéséhez. (Mivel a tényleges épülettervezést a Mester nagylelkűen rábízta Inasaira és Segédeire):

origo.hu: Kanonizálja a kormány Makovecz Imre életművét

A kanonizálás szó használata, bár természetesen szentségtörő,  nem is olyan alaptalan ez esetben, hiszen a Makovecz által legfőbb példaképeként tisztelt Gaudít, akiről bírálói, eszmetársaim könnyedén kimutatták, hogy szabadkőműves, sátánista és kábítószerpropagandista volt, a katolikus egyház ellen zajló ellenséges célú hatalomátvétel képviselői egyenesen katolikus szentté igyekeznek avatni, az eljárás folyamatban van! (A továbbiakban látni fogjuk, hogy Makovecz Imre maga is aktív résztvevője volt egy időben ennek az ellenséges behatolási folyamatnak, amit átmenetileg helyi szinten sikerült visszaverni, de a védelmet magából a Vatikánból támadták hátba a már bent levő deszantosok.)

A kormányzat, illetve helyesebben a HATALOM általi "kanonizálás" tétje nem kevés a társadalom hétköznapjait érintő gyakorlati szinten sem. Az még csak az átlagember részéről vállrándítással, vagy még anyit sem reagálva elintézhető szimbolikus semmi maradhat, hogy Makovecz monográfiát és reprezentatív kiállítást kap, hogy műemlékké nyilváníthatják összes épületét, hogy ezeket túraútvonalra fűzik fel és hogy a nagyvilágban népszerűsítik majd " a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásait". Ez nem vészes, ennyit ki lehet bírni, eggyel több Orbán-kampány, ami a lelkileg egészséges emberek egyik fülén bemegy, a másikon meg ki. Azonban a program nem áll meg itt, hanem agresszívan benyomul a reálszférába is:
"Makovecz településfejlesztési-épülettervezési modelljét betennék a főépítészek továbbképzési programjába, illetve az építész, tájépítész és közművelődési szakemberképzés tantervébe. Felmérnék Makovecz hátrahagyott terveit is, hátha találnak benne olyat, ami megvalósítható, és a megvalósításra talán még pénzt is adnának"

Az a kisebbik baj, ha megépül néhány fiókban maradt terve, beleértve akár a Kárhozottak Katedrálisát is. (Bár a Sátánnak lefelé szimmetrikusan is megépítendő Szentély a fejjel lefelé álló kereszttel persze nagyon durva, még ha ezt módosítják is, tudni fogjuk, hogy ez az eredeti terv,  megépítői ennek ismeretében építik meg.)
"A padló tükör. A Szentély lefelé is megépül."

"A templom kétharmadának lefelé megépülne az inverze is, ahogy a sejteknek is egybevágó, szimmetrikus, de nem azonos "alteregója" is van. Ahogy a fának is van koronája föl és le egyaránt. Ahogy az Isten Fia is mielőtt az Atyához ment volna, mielőtt új testben feltámadt, pokolra szállt. A feltámadás, a megszabadulásaz új ég, új föld születésének drámája csak az evilág és a nem evilágból való szeretetéből, egyesüléséből és újjászületéséből származhat."
Kivel készül a Kormány felszenteltetni az ALSÓ KERESZTET ???

A bejegyzés folytatása

szeptember 12, 2013

A spanyol atom - az igazi Guernicák és az antimodernista építészet utolsó végvára

... mely sajnos szintén elesett azóta...

Ez a bejegyzés igazából a sziámi ikerblogra, a Kitalált Újkorra is passzol, Makoveczhez nincs szorosan köze, de alapvetően építészeti téma, ezért kerül ide.

Moldova Györgynek van egy rá (és közegére) nagyon jellemző magyarfikázó novellája, "A magyar atom". A sztori annyi, hogy a magyarok is szeretnének atombombát (a szocializmus idején), de TERMÉSZETESEN az összerakás közben fordítva nézik a tervrajzot, ezért a kísérleti atomrobbantás helyén egy város nő ki a földből.

(Igaz, hogy az ilyen fordítva nézett tervrajzok és hasonló hanyagságok jelensége, az egyre hanyatló színvonal valóban jellemző volt a szocializmusra - illetve főleg azóta a modernizációsújtotta nyugati világra is - de Moldova nem "A szocialista atomot", vagy "A modernizáció atomját" írta meg, hanem a "magyart". Ez teljesen beleillett az ő és zsidó író társai, pl. mindkét magyargyalázó Kertész életművébe, melynek egyik fő üzenete a magyar (goj) önérzetének rombolása, a gazdatársadalom fősodor közösségi tudatának pocskondiázása. Ennek magyarázatát Izrael Sahak: Zsidó vallás, zsidó történelem - 3000 év súlya c. könyvében leljük:
Létezik továbbá elõírásoknak egy sorozata, amely nemzsidók vagy azok tetteinek dicséretét megtiltja, kivéve, ha egy ilyen dicséret hallgatólagosan zsidók vagy azok tetteinek magasabb fokú dicséretét foglalja magába. Így például Agnon, az író hazatérése után Stockholmból, ahol az irodalmi Nobel-díjat kapta meg, dicsérte az izraeli rádióban a svéd akadémiát, gyorsan hozzáfûzte: "nem felejtettem el, hogy tilos nemzsidókat dicsérni. Dicséretemnek azonban különös oka van." - azaz, hogy egy zsidó kapta meg a díjat.
Logikus, hogy ha egy közösségben vallási parancsolat rangjára emelték a "gojok" dicséretének tilalmát, ott lépten-nyomon szidnak minket, még a vallási máz lefoszlása óta is, a szekularizált zsidó tudatiparosok is, közvéleményünk többsége persze nem is sejti az irritáló jelenség ezen okát.)

E bejegyzés tárgya azonban most az, hogy az abszurd ötletet bizonyos értelemben mégis megvalósította egy másik bűnös, sőt fasiszta nemzet, a spanyol, illetve e nemzet bűnös, fasiszta elemei, akik nemcsak legyőzték saját társadalmuk haladár ötödik hadoszlopát  és azok internacionalista szövetségeseit, hanem néhány éven, pár évtizeden át dacoltak a modernista építészet és urbanisztika szőnyeg-, sőt atombombázással felérő világtrendjével is. A fordítva összerakott spanyol urbanisztikai bomba felrobbantásának helyén csodálatos, emberhez méltó épületek és városok nőttek ki a földből egy olyan korban, amikor az ilyen épületek sorsa világszerte a pusztulás volt még békés körülmények között is. (Mert a modernisták bombája "jól" volt összerakva!)

A bejegyzés folytatása

július 20, 2013

Nikos A. Salingaros: A Huszadik Század építészete, mint Kultusz



(Gropius) "Szeretett volna egy kultikus épületet emelni, hét boltívvel, melyek a hét fő erényt szimbolizálták volna, azúrkék üvegboltozattal, rajta arany nap és csillagok. A művészettörténészek találtak egy hasonló leírást 1616-ból a Fama Fraternitas-ban, mely a Christian Rosenkreutz által alapított rózsakeresztes testvériség működését írja le." (forrás)

(A fenti illusztráció nem része az eredeti esszének, BCS)

-------------------------------------


1. Bevezetés

Arra a meglepő felismerésre jutottam, hogy az építészeket nem érdeklik az építészet törvényei. Ehelyett épületeiket művészeti divatok és rövidéletű filozófiai megfontolások alapján tervezik. Ugyanez a reakció váltotta ki kiváló kollégáim, Christopher Alexander és Léon Krier erőfeszítéseit az építészet tudományággá reformálására. Egy másik közelmúltbeli kísérlet volt Károly herceg kezdeményezése. Annak ellenére, hogy a brit közvélemény túlnyomó többsége támogatta az építészetről alkotott emberi felfogását, a herceg kísérlete végül kudarcba fulladt. Hogyan tudja az építész szakma ilyen sikeresen visszaverni a reformkísérleteket? Azt hiszem, hogy a válasz egy rendszer-jelenségben rejlik. Az építészet egy kultusz, és az utolsó dolog, amit egy kultusz szeretne, hogy egy egzakt tudományos diszciplínává alakítsák át. Ennek oka, hogy a két fajta rendszernek nagyon különbözőek a belső szerkezetei, amelyek kialakítják az ellenőrző hatalmi struktúrákat. 

Folytatás


november 18, 2012

Makovecz kedvenc dupla menórafája a Lauder Javne logója is!

A jelen bejegyzés magját eredetileg a Menóra, szefirák, sitra ahra - a kabbalista Makovecz c. korábbi bejegyzésem frissítéseként közöltem, de elég érdekes információ, fejlemény ahhoz, hogy megér egy külön bejegyzést is.
Az alábbi lelet persze igazolja, hogy mennyire kezdő amatőr vagyok a témában, amit a blogot bírálók (itt és itt) szememre is vetnek, de valóban csak most futottam bele egy hozzánk sokkal közelebbi kézenfekvő példába, ami korábban is kiüthette volna a szemem és gyönyörűen összefoglalja eddigi levezetésemet arról, hogy mit is képviselt Makovecz Imre és hogy mennyire félreismerték őt népnemzeti hívei:

Közép-Kelet Európa legnagyobb zsidó közösségi iskolájának logója:


"Ez az életfa, amely a sámándobokon szerepel, úgy is szerepel, hogy hét ága van, mint a zsidók Menórájának, de lefelé is ugyanúgy hétágú." (Makovecz Imre, Magyarország Sevillában c. világkiállítási kalauz)

november 14, 2012

Építészt barátjáról

Örvendetes fejlemény itteni ördögűzésem folyamatában, hogy kezdenek olvasottabb médiumok online változataiban, vagy legalább ilyenhez kötődő, ismertebb szakmai blogban is reagálni blogom állításaira, még ha persze inkább támadva is személyemet, ami nem meglepő, tekintettel M. Imre több évtized alatt felépített kultuszára.

Az első fecske egészen barátságos "támadás" , inkább tűnik titkolt szerelmi vallomásnak és bújtatott reklámnak, amiért itt is ki kell fejeznem hálámat, főleg, hogy az erdélyi magyar közönség is erősen fertőzött a Mester műveinek kötelező dicséretével:

Erdélyi Napló Online: Építészt barátjáról

Egy ettől is olvasottabb médium blogtárában Makovecz Imre egyik legrámenősebb ifjú titán tanítványa, Őrfi József igyekezett személyemet az agyagba döngölni, a tartalmi érveket gondosan kerülve, az agymosó szekták tipikus taghiszterizáló módján (Ott az Ellenség, Üsd!):

MNO Online - Égigérő blog: Holtában sem tisztelik Makovecz Imrét

A szerző maga is szerepel Ördögűző blogomon, mivel mestere nyomán szintén tervezett már illuminátus szárnyas piramist. A szentkultusz tekintélyelvű védelmezése közben ad egy hasznos tanácsot is, mi a Nagy Életmű megértésének igazi kulcsa, ellentétben blogom aljas tévelygésével:
"Legnevesebb tanítványának, Ekler Dezsőnek a napokban jelent meg építészetelméleti szempontból közelítő, az alkotás folyamatát belülről is ismerő és értő, összefoglaló jellegű remek írása Makovecz munkásságáról. Akit tényleg érdekel, ki volt Makovecz Imre, elsőként inkább innen tájékozódjon."
 "Makovecz történetei - vázlat építészetének olvasatához"

Csak két részlet, elnézést, tudom, hogy szadizmus olvastatni:
"Az 1980 utáni munkák narratívája

A 80-as évek jelentős fordulatot hoznak Makovecz felfogásában. Ettől kezdve a narratívákra összpontosít, a formálás lehetőségeiről az elbeszélés fikciójára irányul a figyelme. Mintha nagyobb épületprogramok valóban nem férnének kompozíciós elveibe, ezért mintegy kiterjesztve poétikai programját, a térhasználat lehetőségeinek tágabb körére irányítja figyelmét. Eredeti térkoncepciója és tektonikai felfogása nem változik, az antropomorf téridea mint alapjelleg mindvégig megmarad, bár egészében véve már nem ez szervezi a munkáit. Terveiben a metaforikus formaújításokról a térhasználat egészére, az építészeti narratívára, annak jelképes módozataira tevődik a hangsúly. Valójában a korai munkák fenomenológiai és ontológiai programját tágítja a közösségi identitás kérdéskörére."

"És itt kell visszatérnünk a Hamis Történelmi Rásimerés Házához, Makovecz korai konceptuális tervéhez, a könnyebbség kedvéért Gerle szavaival: „…az 1978-as kiállítóépületben a kiállítóteremnek a kiállítóterem alatt elhelyezkedő hasonmásába megérkezve [a szemlélő] elveszíti tájékozódóképességét. … a tudatosulás küszöbéig jutó élmény váltja ki azt a bizonytalanságot, ami önmagára, belső támasz keresésére ébreszti rá az embert az érzékelés megszokott rutinjának elfogadása helyett. … A kiállítóépületen belül álló hamis ráismerés házának történeti díszlete… már a belépés előtt felhívja a figyelmet arra, hogy a bennünk élő képzetekre építeni tévedésekhez vezet.” E provokatív kettős narratívákban végső soron a kezdetektől benne munkáló vízió, egy szakrális értelmű megváltó törekvés ölt testet. Makovecz a kettőzés műveletét legtöbbször „spirituális tárgyiasságként” aposztrofálja, művészi hatását pedig szürreálisnak mondja. Anélkül, hogy erőfeszítéseit deheroizálni akarnánk, próbáljuk meg kísérleteit a nyelv profán közegéből értelmezni, hiszen ő maga is az építészeti nyelv eszközeivel dolgozva gondolja mindezt. Végtére is a nyelvben dolgozva gondolkodik magáról az építészeti nyelvről, azt alakítva próbálja értelmezni hatásmechanizmusait, a határokig kitolva, és nem egyszer egymás ellen fordítva a nyelvhasználat lehetőségeit."
stb. stb. A sokra hivatott Tanítvány szerint innen tudjuk meg a tutit, ki volt Makovecz. Tőlem meg nem. Majd meglátjuk... :-) 

október 18, 2012

Érvényesül a papírforma: A Hagymatikum egy pénzügyi katasztrófa

Csak idő kérdése volt, mikor jelenik meg ilyen hír a szélesebb nyilvánosság előtt:

Index: Lemondott a Hagymatikum vezetője
Lemondott az alig több mint fél éve átadott makói élményfürdő vezetője, számolt be a delmagyar.hu [1]. A lap értesülései szerint Kovacsics Imre azzal magyarázta távozását, hogy "a jelenlegi gazdasági helyzetben rentábilis lehessen a létesítmény, csodára lett volna szükség, és ehhez még az ő kétségtelenül meglévő szakmai tudása is kevés volt."
A probléma nem újkeletű, a fürdő üzleti tervét egyszer már módosítani kellett, mert a sikeres nyári hónapok után a létesítmény már nem produkált elég bevételt. Emiatt a fürdő nyitvatartási idejét csökkentették, és a dolgozók felét elbocsátották. A közös megegyezéssel történő szerződésbontásra a Délmagy információi szerint azután került sor, hogy kiderült, ez a módosított üzleti terv sem hozza meg az eredményt.
Kovacsics Imrét 2009 júniusában nevezték ki a fürdő élére. Akkoriban – a makóin kívül – az agárdi, a győri, a gyomaendrődi, a gyulai és a tatabányai fürdőt is irányította. Szerdai esti rendkívüli ülésen a képviselő-testület Nagy Nándort, a Kommunális Nonprofit Kft. vezetőjét bízta meg a fürdő irányításával.
Nagyot álmodtak

A Hagymatikum volt Makovecz Imre építész utolsóként emlegetett épülete [2]. Bár az építkezés közel 4 milliárd forintos költségének jó részét EU-támogatásokból fedezték, az Index információi szerint már az átadás előtt nyilvánvaló volt, hogy a beruházás túl nagy terhet ró a városra.
A fürdő ugyanis csak jelentős idegenforgalom mellett lett volna gazdaságosan működtethető, ugyanakkor a látogatók fogadására Makó nem készült fel, kevés volt például a szálláshely. A környéken ráadásul három fürdő is működik, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Mórahalmon. A monumentális létesítmény helyett a város jobban tudott volna használni egy kisebbet.

Jákin és Boáz kevés vendéget csábított

Nem hoztak szerencsét a szakállas démonok

Pedig egész seregük őrzi a helyet

Nem segített a kabbalai Szefira-fa sem


Égi Jel lehetett az átadás előtti tűzvész is

(ahogy a Csíksomlyói Makovecz-oltárba is villám csapott...)
Nem is meglepő a tűz ott, ahol a szabadkőműves Főnix a totem...
Üsse kő a fürdő nyereségét, a lényeg, hogy a Mester távozóban még monumentális Szentélyt emelt a Sátánnak
A pénzügyi katasztrófáért természetesen a megrendelő, a polgármester és az önkormányzati testület a politikai felelős, de erre kellett Makovecz nimbusza, hogy a kábulatban a vidéki senkik ne merjenek nemet mondani a Mesternek holmi gazdaságossággal kekeckedve. Egy szigorú homlokráncolással csírájában elfojtotta az ilyen engedetlenségi kísérleteket...

Kuss! Méghogy gazdaságosság...

Makón az idén átadott, közel négymilliárdból megvalósult Makovecz Imre tervezte fürdő, a Hagymatikum hiteleit 2013-tól kezdi el fizetni az önkormányzat. Ez a hitelösszeg a svájci frank erősödése miatt évi kétmilliárd forintnyi pluszköltség az idén 6,3 milliárdból gazdálkodó városnak.  (Mancs)

Folyt.köv.

szeptember 11, 2012

Menóra, szefirák, sitra ahra - a kabbalista Makovecz

„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre, 1985)


Itt az ideje, hogy Makovecz-űző blogom intuitív megállapításait a látványos képek és hangzatos állítások után némi konkrét bizonyító anyaggal is elkezdjem alátámasztani. Konkrétan azt, hogy Makovecz, az önmarketing mestere (ha már az építészeté nem lett) zseniálisan csomagolta be az ügyesen felépített "Nagy Magyar Hazafias Építész, aki Népi Hagyományaink Alapjain Alkot Organikus-Spirituális Csodákat" arculatába a sötét valóságot, hogy szabadkőművesként, kabbalistaként, sátánistaként gonosz okkultista irányzatok szimbólumaival szennyezte tele a magyar nyelvterületet. Közben kicsit sem törődött a konkrét épületek hasznosságával, funkcionalitásával, a megrendelők anyagi érdekeivel, fenntartói költségeivel, stb, tehát építészként a "zseni" arculatára rácáfolva teljesen megbukott. Ettől azonban sokkal nagyobb  kárt okozott a megtévesztéssel.

A fórumfelületen már többször említettem a tényt, hogy ördögűzésemen kétféle világnézeti hátterű csoport tagjai háborodnak fel, akik egymással egyébként alapvetően szembenállnak. Az egyik csoport tagjai olyan jószándékú hazafiak, akik komolyan vették (bevették) a maszlagot, hogy Makovecz Nagy Magyar Hazafi, hogy "művészete" az ősi magyar népi hagyományokon alapul és azokat emeli valami magasabb szintre. Igaz, ezek a haragos hazafiak lehetnek ugyan jószándékúak, de az okkultizmushoz nem értenek és nagyon naívak is, hiszen egy kis ésszel és szépérzékkel feltűnhetne nekik, hogy vágyott ideáljaiknak a felépített kultuszú Mester életműve nem képes megfelelni, illetve azokkal ellentétes. A lényeg azonban, hogy ezek az emberek általában szavakban harcos ellenfelei a szabadkőművességnek, a cionizmusnak, a zsidó világuralomnak, a Kabbalának, az okkultizmusnak. Csak éppen fogalmuk sincs róla, hogy mi az, ha Makoveczről elhiszik, hogy az ő emberük volt...

A másik csoport tagjai, akik felháborodnak leleplezéseimen, az előzőekkel ellentétben tökéletesen járatosak az okkultizmus, a zsidó eredetű Kabbala világában, tökéletesen tudják, hogy szeretett Mesterük ezek képviselője volt, ők azért haragszanak, mert én szidom az ő csodálatos ezotériájukat és neves elvtársukat...

Szép vízió, hogy a blogomra haragvók e két csoportját milyen jó lenne összeengedni egy ringben, hogy egymás között rendezzék le a vitát, kártyáik, identitásuk, ismereteik őszinte felfedése után... :-)

Természetesen az első csoport tagjait szívesen felvilágosítanám, erről is szól ez a blog, csak jelentős részük (a kabbalisták-okkultisták mezei hadaihoz ennyiben hasonlóan) agymosott szektatag, aki nemigen nyitott hamis világképe leleplezésére. Nem meglepő, hiszen, mint a testvérblogon, a Kitalált Újkoron tervezem kifejteni, a nemzeti-széljobb tábor ideológiai gumicsontjainak legnagyobb részét (pl. a most is erősödő és hazánkat már nemzetközi válságba is sodró turanizmust) épp az okkultista háttérhatalmi erők hozták létre jószándékú emberek megtévesztésére és manipulálására. Mint már elkezdtem ott feltárni, a "népnemzeti hazafias tábor" egyik legnagyobb "ikonja", Petőfi életműve, kiemelten "forradalmi látomásköltészete", de a János Vitéz sem érthető meg kabbalai ismeretek nélkül. A kabbalista felforgatás, világszétverés régóta rejti programját hazafias csomagolásba, az "áru" egyik értékesítési csatornájaként (a másik, nyíltan liberális, nihilista elosztócsatorna kiegészítéseként).

A leleplezéshez szükséges szakértelemmel eredetileg nem és máig sem igazán rendelkezek. Csak azért kezdtem kínomban az okkultizmussal és a Kabbalával foglalkozni (egyelőre a felszínt kapirgálva), mert jónéhány válságjelenség megértésének vágyától hajtva belebotlottam a témába, mint a problémák egyik fő okába. Most úgy tűnik, már a felszínes tudás-kezdeményem is elegendő ahhoz, hogy a néhai álépítész néhány kijelentésén és művén keresztül bebizonyítsam, Makovecz kábító tevékenysége kabbalista alapokon állt. Vagyis a leleplezésért haragvó első csoport tagjai (az őszinte hazafiak), illetve közülük az értelmesek kezdhetnek felébredni. A második csoport tagjai meg csak rágják a nyakkendőjüket...


"Életfa = Menóra!"

AZ ÉLETFA - Nemeskürty István beszélgetése Makovecz Imrével

"Ez az életfa, amely a sámándobokon szerepel, úgy is szerepel, hogy
hét ága van, mint a zsidók Menórájának, de lefelé is ugyanúgy hétágú."
"Azóta persze nagyon sokat tanultam a fáról. Ami a legfontosabb: a fa egyszerre nő fölfelé és lefelé, a fény felé és a sötétség felé. A lényegéhez a sötétség legalább annyira hozzátartozik, mint a fény. Mi ugyanakkor mindig csak arról beszélünk, ami látható: a levelek, a klorofil, a víz keringése a fában... a gyökérről sose beszélünk ugyanilyen hangsúllyal. Azt azért tanultuk, hogy a gyökér föloldja a sókat és azokat felhasználja a saját építéséhez, de arról már nem esik szó, hogy a fának a sötétséggel való kapcsolata ugyanakkora súlyú, ugyanolyan jelentőségű, mint a fénnyel való kapcsolata. Még az Istenhez is „fölfelé” imádkozunk, mert az Isten fönt lakik valahol az égbolt mögött. Ezzel foglalkoztunk, de a föld középpontjával, a sötétséggel, az azzal való kommunikációval soha. Számomra a sötétség, amivel kommunikálni kell tudni, legalább olyan fontos volt mindig, mint a fény." Alánéztem a mélységbe, a lenyúló gyökerek felé, és így láttam egyszerre a fát. És azt mondtam, hogy a fa fölfelé szerelmeskedik a nappal, ahhoz ad virágokat, dalol fölfelé. Arról a dalról, amit lefelé dalol, arról halvány fogalmam sincs, de azt mondtam, hogy oda is dalol. És úgy gondoltam, hogy ezt a furcsa élőlényt, amelyik lefelé ugyanakkora, mint fölfelé, bár mindig csak a fölső részét látom, ezt ki kell tudni egészíteni.

Valami ilyesmire gondolt Makovecz a "lefelé ugyanakkora, mint fölfelé" fával, melynek "a sötétséggel való kapcsolata ugyanakkora súlyú, ugyanolyan jelentőségű, mint a fénnyel való kapcsolata" és amelyről gyermekkora óta NAGYON SOKAT TANULT:

Itt lehet e fáról sokat tanulni

Kicsit nagyobban ugyanez a fa a Bnéj Baruch intézet egyik honlapjáról, kis árnyalati eltéréssel az izraeli nemzeti szinekben pompázva:


 Abból, hogy milyen jellegű intézmény logójában találtunk rá a "Makovecz-fára", egyből rájöhetünk, hogy KIKTŐL tanult nagyon sokat az ilyen fáról és hasonlókról, illetve, hogy miért éppen a zsidók menórájához hasonlította az Életfát. Nem is csak itt, máshol nemcsak hasonlította, hanem azonosította is ezeket:

Makovecz Imre: Augusztus 20-án a legmagasabb pontra fölszereltek egy hétágú gyertyatartó- vagy életfa-formát – mindegy, az ugyanaz -, arra mindenki ráakasztotta a maga nemzeti színű szalagját a saját nevével, és azt a legmagasabb pontra fölrakták.
A sevillai magyar pavilonról van szó, a magyar nemzeti ünnepet ünnepelték menórával...


A bejegyzés folytatása

október 21, 2011

Orbán megépítené Makovecz tervét, a G(o)nosztikus Katedrálist

 
Eltemették a Nemzet Kőművesét, ideje volt hát előjönni a méltó Mauzóleum megépítésének javaslatával.
A Heti Válasz kicsit naívan, vagy álnaívan nem teljesen oda teszi a hangsúlyt a néhai "Mester" évek óta hullámokat verő "főműve" megépítésének felmelegített ötlete kapcsán, ahol az érdekesebb dolgok vannak:
 Kútba eshet Makovecz Imre főművének megépítése

"Bár valóságos mozgalom indult azért, hogy épüljön meg a nemrég elhunyt Makovecz Imre fő műve, a budai Felső-Krisztinavárosba tervezett katedrális, a csütörtökön megjelenő Heti Válaszból kiderül: sem a katolikus egyház, sem a kormány nem lelkesedik a „magyar Sagrada Família" megalkotásáért."


"Nagy Ervin országos főépítész, Schmitt Pál köztársasági elnök felesége, Makray Katalin, Lovas István közíró, Lóránt Károly közgazdász - néhány név azok közül, akik a napokban valóságos mozgalmat indítottak azért, hogy épüljön meg Budán Makovecz Imre tervezett fő műve, a Hegyvidék katedrálisának álmodott épület. A Civil Összefogás Fórum 500 ezer forint kezdőtőkével még gyűjtést is indított a becslések szerint legalább tízmilliárdos beruházás elindítására - csakhogy az ügyben illetékes esztergom-budapesti főegyházmegye közleménye mindjárt az elején lehűtötte a kezdeményezők lelkesedését. Az egyház közölte, hogy templom építéséről csak ők dönthetnek, a szándékuktól eltérően ezt nem lehet indítványozni, sőt az engedélyük nélkül gyűjtést sem szabad kezdeményezni.
A Heti Válasz értesülései szerint ennek oka, hogy a Makovecz Imrével közismerten feszült viszonyban álló Erdő Péter határozottan ellenzi az építkezést. Ebben a személyes ellentétek mellett szerepet játszik a templom teológiailag legalábbis határesetnek tekintett szimbolikája - a művész Szentek és kárhozottak néven emlegette alkotását -, de még inkább az, hogy az egyház nem tud vállalni egy ekkora horderejű beruházást. Katolikus forrásaink szerint az sem volna megoldás, ha az állam bocsátaná rendelkezésre az építkezés összegét, mert a templom évi akár százmillió forintos fenntartása az egyházat terhelné.
Ennek ellenére Nagy Ervin országos főépítész és sokan mások elkötelezettek az ügy mellett. A Heti Válasz információi szerint ugyanakkor a kormányban többen megrökönyödtek azon, hogy a kezdeményezők az egyház ellenében akarnak templomot építeni, és nem látnak esélyt annak megvalósulására."
Abban nagy eséllyel nem téved a cikk címe, hogy a gonosz terv kútba eshet, azonban ezt a meghiúsulást, elnézve I (Vakoló) Viktor uralkodási stílusát, az egyház tiltakozása ellenére is leginkább csak a globális összeomlástól várhatjuk. Mint annyi ocsmány, aljas dologra világszerte, szinte biztosan már erre se lesz pénz.
Hála Istennek!


A bejegyzés folytatása

október 07, 2011

Nikos A. Salingaros: Antiépítészet és dekonstrukció

1.rész

A DEKONSTRUKTIVIZMUS VESZÉLYE

Nikos A. Salingaros
Az alábbi esszét közvetetten egy cikk ösztönözte, amelyet Michael Meghaffyval közösen írtunk „Geometriai Fundamentalizmus” címmel. Dr. Carlo Poggiali az olasz ford
ítás elolvasása után egy elismerő esszét írt, finoman és ironikusan bírálva a modern építészetet. Poggiali azt sugallja, hogy különféle épületeket érzelmileg kell megtapasztalnunk, hogy megérthessük az én intellektuális síkon kifejtett bírálatom igazát. Úgy érvel, hogy egy építészeti stílus érzelmi hatása jobban érezhető, ha az ember nyugodt, pihent, mert különben a mindennapi élet rohanásában nem tudunk eléggé odafigyelni az építészetre ahhoz, hogy elbírálhassuk. Kísérlet gyanánt javasol egy nyaralást / konferenciát az észak-itáliai Tirolban, egy-egy hetet eltöltve két általa ismert szállodában, amelyek közül a korábbi a hagyományos környékbeli stílusban épült, a másik egy korai modernista „remekmű”.

Bár nagyon örültem az esszének és megtisztelőnek tartottam, úgy éreztem, hogy helyesbítenem kell a valószínűleg félrevezető benyomást, amely szerint én elhanyagolom az építészet érzelmi dimenzióját. Az alábbi észrevételek és gondolatok egy másik barátommal, Terry Mikitennel (a „Darwini folyamatok és mémek az építészetben” társszerzőjével) való beszélgetés során jöttek elő és bőségesen demonstrálják gondolkodásmódomat arról, hogy az érzelem korunk építészetének egy központi eleme. A „Geometriai fundamentalizmus”-ban bírálom a modernizmust amiért kezdettől fogva figyelmen kívül hagyja érzékeinket, kizárólag geometriai tömegekre és felületekre koncentrál. Az építészek azóta továbbléptek a dekonstruktivizmushoz, amely vizuális rendetlenséget nyújt számunkra. Ez egy olyan stílus, amely megerőszakolja a rendre vonatkozó érzékünket. Ami ettől is rosszabb, hamisan tudományos megalapozottságot tulajdonít magának. Ezt, mint tudós, nem hagyhatom annyiban szó nélkül. Ezen kívül egy sürgető injekciót is akartam adni Poggiali nyugalmas hozzáállásával szemben, amely érzésem szerint nem vesz tudomást korunk építészeti vitájának komolyságáról és fehér-vörös izzásáról.